Killjoys - chime OFF

Ma olvastam a TechCrunch-on, hogy egy új közösségi oldal, a chime.in ( az angol 'chime in' - beszáll beszélgetésbe) startol a héten, ami funkcióját tekintve nagyjából a twitter, a Reddit és a blog összegyúrása. A kommunikációjukban az első pillanattól látszik, hogy nem kigolyózni szeretnének egy már létező közösségi hálózatot, hanem beépülve abba egy olyan funkciót látni el, amit a korábbiak eddig nem, vagy nem megfelelően láttak el.

A chime.in konkrétabban két nagy ötletre épül: egy olyan közösségi oldalt szeretnének bemutatni, aminek a kapcsolatrendszere az érdeklődési körök alapján szerveződik, ezzel segítve az értékes információk áramlását, a másik ötlete az, hogy a befolyó reklámbevételek egy részét (50%-ot mondanak most) visszajuttatnak a felhasználóknak. Ez ha kicsit naiv ötletnek is tűnik, mégiscsak becsülendő, úgy értem, hogy az nem teljesen fair, hogy a twitter és a facebook saját tartalmának tekinti minden bejegyzésed, és a jogokat fenntartja magának. Ez azt jelenti, hogy magvas gondolataid bármikor kiadhatnák könyvben, úgy, hogy minden bevétel őket illetne - és mégha ennek nem is olyan nagy a valószínűsége (még egy jó ideig :-)), de gondolom egyetértünk abban, hogy a gondolataidért járna valami, esetenként több, mint pár elismerő hüvelykujj.


 A hír megjelenésével egyidőben jelentős mennyiségű lekicsinylő hangvételű bejegyzés született a már jól bejáratott közösségi oldalakon, amit nem értek. Tulajdonképpen ezt a bejegyzést is most nekik írom, noha biztos vagyok benne, hogy el nem olvasnának semmit, ami üzenet hosszában több, mint egy FB-nyi bejegyzés. Azt szeretném, hogy tudd, én úgy látom, a lényeg a szándék és hogy úgy néz ki, ezekben a napokban megszületik egy új közösségi oldal, ami a már létező elődeivel együtt megkísérel tartalmasabb információkat gyűjteni a felhasználóinak, és próbálja elérni, hogy a 'felhasználóbarát' szó ne csak azt jelentse, hogy jó helyen vannak a gombok az interface-en, igényes a dizájn, és beállítható a bejegyzéseid célcsoportja. Ez a 'felhasználóbarát' szó lehetséges új jelentése: adni valami pluszt, amit csak az igaz barátoktól kaphatsz: mondjuk elismerést a szép szavaidért, és esetleg ennek az elismerésnek valós világban is látnád a manifesztációját, mondjuk azt a pár centet, amit a reklámokért kapsz, ami nyilván nem lesz elég arra, hogy egy év alatt egy korsó sörnél többet vegyél belőle, de áhh, milyen jól esik a sör, ha egy barát veszi neked, nem igaz?


 És tulajdonképpen még minden lehetséges, ha nem írjuk le mások próbálkozásait idő előtt.
______________________


Amikor elkezdtem írni ezt a blogbejegyzéstot, még nem volt elérhető a chime.in, amikor befejeztem, akkor már igen. Első látásra nagyon tetszik - előnye az érdeklődési kör regisztrációnál való rögzítése, és az, hogy minden bejegyzés után nyomatékosan emlékeztet az interface, hogy taggeld az infót (= tedd könnyen kereshetővé). Jön majd később egy részletesebb elemzés is, de egyenlőre legyen annyi elég, hogy I am in love. :)

Oh Mr BlackBird

Ezt a dalt nem tudom kiverni a fejemből - így továbbadom, hátha az enyhít az érzésen... 
Nem mintha rossz lenne, in fact:


♫ Oh Mr Blackbird, sitting on a tree why don't you come down and sing to me about all the people that you see while travelling around the world ♫

Google Plus plusz valami plusz - web2 update #1

Aki az elmúlt hónapban találkozott velem, annak biztosan áradoztam, hogy a Google+ milyen kísérteties hasonlóságokat mutat Oz birodalmával vagy a nagybetűs Mennyországgal. Sok hónapos aggodalmam oldódott meg a közösségi médiában azzal, hogy megjelent a palettán a Google sikerre ítélt közösségi platformja. Nem csak a célozhatóság, nem csupán a gmailben megszokott egyszerű sokoldalúság varázsolt el, hanem a nyílt forráskód és a tökéletesebb kereshetőség is meggyőzött, hogy this is my place to stay until Heaven. :)

Ebben a posztban összegyűjtök pár segédoldalt, alkalmazást, amivel a te google+ élményed is mennyei lesz.

A Google+ egyik legjobb tulajdonsága, hogy követi a Twitter hagyományát, és lehetővé teszi, hogy megismerj új embereket, akiket ugyanaz érdekel, mint téged. Erre az egyik legelső, és legrobusztusabb megoldás a http://findpeopleonplus.com/, ami több szempontból (ország, foglalkozás) csoportba rendezi a felhasználókat és a már korábban gondosan beszerzett google profile adatokkal sokkal messzebb ér, mint a Twitter, ahol ugye csak nagyon kevés infó ismert a felhasználóról.

Ezt a vonalat viszi tovább a http://group.as/, de egy kicsit másképp. A twitter-felhasználókat kategorizáló Wefollow-hoz és a magyar Twittertophoz hasonlóan a felhasználók az érdeklődésüknek megfelelő címkéket jelölnek meg (mint Social Media, Radio, blogger, stb), ami alapján az oldal csoportba sorolja a felhasználókat és ezzel segít megtalálni a hasonló érdeklődésű személyeket. Hátránya (a twitteres változathoz hasonlóan), hogy csak azt sorolja be, aki megadja ezeket a címkéket, így lehet, hogy kimarad a szakma krémje, mert nem regisztrál.

A felhasználók mellett külön témákra is kereshetünk a http://gplussearch.com/-on. Sokan kifogásolják, hogy ez miért nincs beépítve már eleve a közösségi oldal platformjába - hát mert még béta, és ciki lenne, ha véletlen valami privát kikerülne, ezért jobb áttenni ezt a szolgáltatást egy noname sitera, amiről tudni sem lehet, hogy kapcsolatban áll-e a google+-szal. Ad is meg nem is - Mátyás királyosan zseni. 

A Google+ legnagyobb újdonsága a többszereplős videóbeszélgetés, a hangout. A legjobb benne, hogy sok nyilvános is van köztük - én például oda meg vissza lennék, ha Lev Manovich csinálna egy ilyet és beférnék a hangoutba. Épp ezért minden nap csekkolom a http://gphangouts.com/ -on, hogy a mai-e a szerencsenapom. Így most is... Hm, nem, talán majd holnap. :(

Az adatbiztonságot védi az, hogy a felhasználók google profiljának url-j nem a google felhasználónevükből építkezik, tehát nem így néz ki: http://profiles.google.com/username Ez jó, mert ezzel könnyen kideríthető lehetne bárki számára 25 millió ember e-mail címe, azt meg ugye nem akarjuk. (Halkan jegyzem meg, hogy ezt a lépést a facebook e-mail-szolgáltatása bevezetésénél nem lépte meg...). Ennek a megoldásnak van egy hátránya is: a profilom címe olyan hosszú, hogy Einstein-nek is 3 percig tartana memorizálni, halandó ember számára meg egyszerűen lehetetlen emlékezni a saját g+ elérhetőségére. Ezt a problémát küszöböli ki a http://gplus.to, ahol megadhatod saját nicked és amiből ő ún. vanity url címet generál (nálam ez a http://gplus.to/MAUVErick). Sokkal szebb, mint a https://plus.google.com/u/0/118124171431864532712/posts, nem igaz?

A legvégére tartogattam valamit a statisztika-szeretőknek, akik kellemes bizsergést éreznek, ha látják a gépezetet működésben. http://socialstatistics.com/ - ezzel elleszünk a következő blogbejegyzésemig. :)

Amint látható, a google+-ban sokkal több van egy egyszerű közösségi oldalnál, és még sokkal több jön, ebben biztos vagyok. Úgyhogy ideje felvállalni, szerintünk melyik az a közösségi oldal, ami leginkább rulez: vedd fel te is az egyenruhát, mert nem sokára nagy divat lesz: http://turhan.me/+me/

Lisztomania a fülnek - zenei update #1

Engem a zene képes a leginkább kizökkenteni, megváltoztatni, ezért különösen szeretem figyelni az újdonságokat. Néha aztán kiderül az újról, nem is annyira új, de ez nem változtatja meg az érzést, hogy én ezt most hallottam először, ez most engem megváltoztatott. 

A hét nagy zenei felfedezéseit szedi csokorba az a bejegyzés.

Örömmel olvastam, hogy Christina Aguilera új melót kapott - a Maroon 5 egyik dalát, a 'Moves Like Jagger' fényét emeli. A dal az első füttytől fülbemászó, Christina hangjával ezúttal érezni is, hogy van klimaxa a dalnak, és ez ritka a mostani M5 zenék között. Kicsit nekem úgy hat, mintha a Maroon 5 scissor sisters-ösödne, de nem bánom, mert tényleg jó, amit most csináltak. Szerinted is?

Olyan is van, hogy a régiből csinálnak újat, és esetenként jobb lesz mint az eredeti. Hát így járt Britney Spears 'Toxic' című zenéje, amit korábban már kreatívan újragondolt a Glee szereplőgárdája is. Nos, ezúttal Jayme Dee esett neki, és olyan szinten átvarázsolta a dalt, hogy lehet, rá sem ismersz. Lassú jazz, blues, country kedvelőinek szól ez a dal most lélektől léleknek:

És a végére tartogattam valami igazi csemegét, kicsit magyar vonatkozással. A francia Phoenix banda 2009-es 'Lisztomania' című zenéje új remixben a Hype Machine toplistájának élén volt a héten, és nekem dagadt a mellem, hogy egy magyar vonatkozású zeneszerző adja a címet hozzá. Megtudtam, mi is az a lisztomania: Liszt volt az első zeneszerző, aki megtapasztalta azt a fajta rajongást, ami a nagy zenészeket most is körülveszi. Ő volt az első popsztár, vagy legalábbis az első, akiről rögzítik micsoda rajongás követte útját. Minden zenész álmát árnyalja művészien ez a dal (figyelj a dalszövegre): goo.gl/TDnwe

Ha tetszik, a jövő héten is jövök valami újjal, addig meg neked is nyomás felfedezni - mert sok jó zene van még, amit még nem hallottunk. Ja, és ha valami kincsre bukkansz, ne habozz megosztani akár itt kommentben, vagy mondjuk twitteren ezt a hashtag-et használva: #Mujzene. :)

Keresni az X-et

Úgy tapasztalom, hogy mindig valami új hozza a változást. Valami új információ, élmény, vagy logikai felismerés, ami az egyenletben új változóként képes újraírni a régit, és végsősoron elérni, hogy jobb legyen az egyenlet végeredménye. Az új elemek az egyenletbe beilleszkedve szinte észrevétlenül átértelmezik, újraírják azt, és így hozzák a változást.

Így aztán az élet kicsit nem szól másról, mint keresni az X-et, az éppen egyenletbeillő ismeretlent, ami pozitív változást hoz. Ez a blog megkísérel összegyűjteni pár újdonságot, amit, amiket az egyenletbe beépítve pozitív(abb) eredmény születhet. Ez lehet zene, vagy valami értékes gondolat, hasznos alkalmazás, elgondolkodtató kép, igazából bármi.

Azért írom ide, hogy te is kipróbáld, továbbadd. Szóval használd bátran, de kérlek emlékezz rá, honnan jött, azért hogy én is emlékezzek arra, miért érdemes ezt a blogot írni. Mindig mosolygok, ha látom a reakcióid, mert jelzik nekem, hogy van értelme annak, amit írok. Szóval ha válaszra érdemesnek találod, kommentelj itt, vagy twitteren, vagy g+-on, vagy ahol értelmét látod beszállni a beszélgetésbe. Mert együtt több újat tudunk felfedezni, az biztos.

Úgy tapasztalom, mindig valami új hozza a változást. Mutass egy embert, akinek nincs szüksége a változásra, és én mutatok egyet, akinek nem kell olvasni ezt a blogot.

Érzelmi #katalizátor – mert olyan is van

Érzelmi katalizátor - ugyan még sohasem olvastam róla, de biztosan létezik, mert már sokszor éreztem, amikor egy érzelem jobb átéléséhez muszáj volt meghallgatnom egy dalt, ami átvitt az érzelmen, vagy épp segített mélyebben átélni azt. Persze nem csak dalok lehetnek érzelmi katalizátorok, sokszor egy vanilás fagyi, vagy épp egy jéghideg kóla, ami rárakja az i-re a pontot.

Azt gondolom, ezekre az érzelmi katalizátorokra nagy szükség van, és jó ha mindenki hall róluk. Különösen jól hatnak, ha kiadjuk a nagyvilágnak, ami bennünk van - mondjuk közösségi oldalakon keresztül.

Épp ezért gondoltam, hogy arra kérlek Téged, aki ezeket a sorokat olvassa, hogy amikor legközelebb ilyen pillanatot élsz meg, és úgy döntesz, a dalt/az érzést közösségi oldalon közlöd, akkor twitter/facebook üzeneted végére rakd oda, hogy #katalizator. ( Ha elegen csináljuk, a kifejezésre rákeresve láthatjuk az emberek mit is élnek meg épp aznap, és szerintem ez valami, amiért érdemes felkelni.)

Szóval ez az én CSR-om. Ha gondolod, csatlakozz. ;)

És a már megírt #katalizator csiripeket itt olvashatod. :) (FB-on csak azokét látod itt, akik mindenkivel megosztják státuszjelentéseiket. :()