- Tegnap végleg elköltöztem a Mórából. Furcsa volt, mert öt évig volt otthonom, és egy csomó jó haveromé egyszerre. Különös világ volt számomra a Móra: egy olyan, ahol már-már zavaróan lehetetlen volt, hogy egyedül legyek, egy olyan helyé, ahol mindig állt az idő, mégis sosem unatkoztam, és egy olyané, ahol elsőnek voltam a magam ura.
De tegnap nemcsak a kolitól búcsúztam, hanem kicsit Szegedtől is.
Mert bár igaz, hogy szeptembertől minden nap ott leszek, de az azért nem
ugyanaz. Aki élt már Szegeden az tudja, hogy teljesen más minden nap
ott lenni és ott élni.
Marad nekem az egyébként igazán eredeti
Kisszállás és az egyre erősödő vágy, hogy teljesen a talpamra álljak, és
belevágjak végre egy SAJÁT életbe.
